a deák aztán
szűk markába röhög
kicsinyes bajra
emeli poharát.
irigység…
mihaszna képeivel
feni élesre
lusta agyát
és ő lesz
lám, mesterek közt
a legnagyobb
mind csak látomás,
mind csak álom…
kék üveglap között
megőrzött,
bezárt pillepor