Tintapaca
Születtem, nőttem, tanultam,
szerettem, szültem, éltem,
kacagtam, sírtam, írtam…
A fenekem, mellem
hol lapos, hol kerek.
Dühöngök, hallgatok, énekelek.
Írtam, írok, írni fogok.
Minden betű magam vagyok.
Minden szó vallomás.
Minden mondat üzenet.
Minden írás tanulás, tanítás.
Sírva írok, írva sírok,
nevetve írok, írva nevetek.
Ha szeretek írom,
ha gyűlölök, írom.
Bírom.:)
S te? Te bírod?
2010. 06. 25.
(Az oldalon található irkálmányaim, verseim – kevés kivételtől eltekintve -, 2009 elejétől napjainkig íródtak/íródnak. Hogy előtte? Azokat fedje jótékony homály.:)
Az anna-verseket folyamatosan bővítem, úgy kb. … halálom napjáig.
Bár az irodalmi Nobel még várat magára pármillió évet 🙂 , azért köszönöm. Köszönöm az életemnek, de mindenekelőtt köszönöm annak, akit illet… 100 x 1000…)
Kedves Olvasó!
Ha érdemesnek találod írásaimat a megosztásra, nagyon köszönöm; megtisztelő lesz számomra, mint ahogyan az is: méltónak találsz arra, elolvasod az én szememmel látott majd leírt (engem), minket körülvevő, bennünk megbújó Világot, Világokat.
Kérlek, ha “továbbadsz”: a forrást minden esetben jelöld meg ( nevem, az oldal neve, esetleg a link), mert ha kötet nem is (…), a szerzői jog megillet. 🙂
Dezső Anna (Zanami)